Bizonyára minden leendő szülőben felvetődik ez a kérdés, amit - hála az utóbbi évek kutatási eredményeinek - már nem is olyan nehéz megválaszolni.
A környezetből érkező ingerek érzékeléséhez és feldolgozásához szükséges neuronok (idegsejtek) osztódása a fogantatást követő első hónapban elképesztő sebességű: percenként negyedmillió új neuron jön létre. Noha ez az osztódás később mérséklődik, majd le is áll, az agyban lévő idegsejtek közötti kapcsolódási lehetőségek száma szinte végtelen. Fontos tudni, hogy egy személy értelmi képessége nem az agysejtek mennyiségétől, hanem a sejtek közötti kapcsolatok számától függ.
Ezért is lényeges, hogy a babát már magzati korában sok különböző inger érje, hiszen ezekkel stimulálható az agysejtek „hídjainak" kialakítása. Ilyen inger például a zene és a beszéd, a terhesség második harmadától ugyanis a magzat már reagál (erős szívdobogással) a hangokra. A 26. héttől képes megkülönböztetni a zajokat, a harmadik harmadban pedig már nemcsak anyukája hangját hallja, hanem a távolabbról jövő zajokat is érzékeli. Ez az az időszak, amikor elkezdhetjük megismertetni csemeténket a zene szépségeivel, erre a kutatások szerint legalkalmasabb a klasszikus zene - főleg Mozart remekei -, valamint a régi, kedves altatódalok. Babánkat nemcsak magzati korában, hanem világrajövetele után is megnyugtatják majd a már ismerős dallamok.
Tudd meg, hogy hogyan lehetséges, hogy a babád hallja a zenét a pocakodban és milyen zenékkel tehetsz a legjobban a kedvére!
-- >> Így készülj a babára! Katt! - >>Igaz, hogy a köldökzsinór táplálja gyermekünket, mégis bele-belekortyol az őt körülvevő magzatvízbe. Ennek íze folyamatosan változik, hol édeskés, hol pedig kissé sós. Megfigyelések szerint az édes ízt a babák jobban szeretik, mosolyt vált ki belőlük, míg ha sós magzatvizet nyelnek, elfintorodik az arcuk.
Bár a magzatok látószerve a születésükre már teljesen kifejlődik, látásuk a méhen belül csak a fényérzékelésre korlátozódik. Mozgatják szemgolyójukat, később hunyorognak is.
Még újszülöttként sem látnak megfelelően, időbe telik, míg megtanulják a két szemüket együtt használni, megfelelően fókuszálni.
A bőrükben található receptorok révén már a 10. héttől kezdve érzik az őket érő ingereket, így azt is, ha anyukájuk egyre növekvő pocakjára teszi kezét. A 24. héttől számítva a fájdalomra is reagálnak, szívverésük ekkor felgyorsul, akár sírhatnak is - mivel igen ritka esetben előfordulhat, hogy levegő jut a babák gégéjébe.
Egyes kutatók szerint viszont a magzatok nem képesek fájdalom érzékelésére, mert ez bizonyos tudatosságot és előzetes tanulási folyamatot feltételez. Ezt a hipotézist azzal egészítik ki, hogy a terhesség a magzat részéről öntudatlan, álomszerű állapot, amely eleve lehetetlenné teszi a fájdalomérzet kialakulását.
A méhben fejlődő kis ember legfőbb tevékenysége az alvás. A 30. hét környékén alvás közben még folyamatosan álmodik, a szülés időpontjának közeledtével ez az „álommennyiség" lecsökken. Álma közben a magzat gyakran mosolyog vagy grimaszol, ez feltételezhetőleg a jó illetve a rossz álom jele. Megfigyelték azt is, hogy amikor az anya álmodik, gyermeke felhagy a mozgolódással, és mintha moziban ülne, feszülten figyeli a „vetített képsorokat".
Láthatjuk tehát, hogy kisbabánk meglepően sok mindent érzékel már születése előtt is. Használjuk ki ezt az értékes időszakot, alapozzuk meg a gyermekünkkel való kapcsolatot, később megtapasztalhatjuk majd odafigyelésünk eredményét! Nemcsak könnyebb, gyorsabb szülésre számíthatunk - erről számolt be ugyanis több anyuka, aki sokat foglalkozott, „beszélgetett" magzatával -, hanem lehetőségünk van már most megismerkedni babánkkal, ami későbbi kapcsolatunkra is pozitív hatással lesz.
