A nők szervezete válogat a spermiumok között!

A tudomány fejlődik, folyamatosan gyarapodnak az új ismereteink. Ennek köszönhetően ma már tudjuk, hogy  50%-ban a férfiak felelősek a meddő párok gyermektelenségéért, vagy éppen azt, hogy a dohányzás mekkora károkat okoz a spermiumokban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban egészen érdekes részletet fedett fel a fogantatás pillanatáról, ami szintén hatással van a férfiak szerepére a rendszerben.

A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre

Fogantatás

A biológiaórán mindenki megtanulta, hogy a megtermékenyítésnél az a spermium „nyeri” a versenyt, amelyik a leggyorsabb. Ez azt feltételezi, hogy a fogantatás véletlenszerű, melyet a mendeli öröklés elvével lehet jól közelíteni. Röviden: Ha mindkét szülő heterozigóta (Bb), vagyis ugyanazon génnek két különböző változatát (B és b) hordozzák, utódaik fele heterozigóta (Bb), fele pedig homozigóta (BB, illetve bb) lesz.

A Washingtonban található Pacific Northwest Research Institute kutatója, Joe Nedeau és csapata azonban egy egészen újszerű megközelítést alkalmaztak az adatok alapján. A megfigyeléseik ugyanis rámutattak arra, hogy a mendeli öröklés nem helytálló megközelítés. A leginkább örökölhető ráktípus, a hererák genetikai vizsgálata közben találták az eltérést. Egy kísérlet során olyan nőstény egereket tenyésztettek ki, melyek a Dnd1 nevű gén két változatát hordozták: egyik a rákra hajlamosítót, másik az egészségeset. Ugyanígy hímek közül is olyanokat, melyek hordozták a két különböző gént. Az egerek pároztatása alapján az eddigi tudásunk szerint az utódok 50%-nak kellett volna hordoznia a hajlamosító gént, ez azonban nem így történt. Ugyanis csupán 25%-kuknál volt megtalálható a rossz gén, míg 75% a hajlamosító tényezőtől mentesen született. Vagyis az öröklés nem véletlenszerű.

A tudományos magyarázat alapján a petesejt bizony válogat az őt elérő spermiumok között, és a megtermékenyítés a legjobbnak ítélt spermiummal történik meg.

Mennyiben érinti ez a férfiakat?

Sokáig gondoltuk úgy, hogy a férfiak egyetlen feladata a nemzésnél a spermiumok bejuttatása. Ez azonban az új információk fényében így nem igaz. A spermiumok minősége ugyanis még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen minél több az igazán jó minőségű spermium, a petesejt annál szélesebb skáláról „válogathat”, vagyis a megtermékenyítés valószínűsége is megnő, arról nem is beszélve, hogy a minőségbeli javulás a születendő gyerek egészségére is hatással van, hiszen így jelentősen csökkennek a genetikai betegségekre való hajlamok, de a vetélés és koraszülés kockázata is – mondja Ratkó Tünde.

Minőség javítása

A sperma minőségét meghatározni szakember képes, arról nem kapunk információkat az ejakulátum mennyiségéből vagy állagából. Ez azt jelenti, hogy a legjobb eredmény érdekében mindenképpen érdemes időt és energiát szánni arra, hogy javítsuk a spermaállományt.

Az utóbbi években a férfiak megtermékenyítő képessége erősen leromlott, mára a kezdeti minimum megtermékenyítési mennyiség 15 millió spermiumra csökkent milliliterenként. Ez több, mint 50%-os romlás, így természetesen a petesejt válogatási lehetőségei is erősen beszűkülnek. Szerencsére a mennyiség és a minőség ugyanazokkal a módszerekkel javíthatóak.

Ezek közt a legfontosabbak a mozgás és a megfelelő tápanyagok bevitele. Utóbbinál a kiegyensúlyozott étkezés, és a kifejezetten erre a célra kifejlesztett táplálékkiegészítők, vitaminok jelentenek nagy segítséget. A készítmények közt azonban mindenképpen komplex, és biológiailag aktív anyagokkal rendelkezőket (pl.: cink-citrát, vasglükonát) válasszunk, mivel így a felszívódási arány 80%-kal is fokozható.

A mennyiségi és minőségi javulásért tett lépések nem azonnal hoznak eredményt. A szervezet a spermiumokat a spermatogenezis során állítja elő az őssejtek foszlása útján. Ez azonban egy hosszabb, 74 napos ciklus, vagyis nagyjából három hónapra van szüksége a férfiak szervezetének ahhoz, hogy jelentős javulást tudjanak felmutatni.

Forrás: ratkotunde.hu